A hőszivattyúk többsége beltéri elhelyezést igényel. Ez alól csak a kültéri levegős hőszivattyúk kivételek, melyek elhelyezéséről a levegős hőszivattyú menüpontban talál információkat.
Balról-jobbra: puffertároló, melegvíztároló (bojler),
A családi házak fűtésére alkalmas, beltéri elhelyezést igénylő hőszivattyúk mérete rendszerint nem haladja meg egy 100-120 literes hűtőszekrény méreteit.
Ahhoz azonban, hogy a hőszivattyú teljesítse feladatait, méghozzá folyamatosan és gazdaságosan, még szükséges néhány nagyméretű berendezést is elhelyeznünk házunkban.
Hőszivattyú rendszer helyigénye
A használati melegvizet (a tisztálkodáshoz előállított melegvizet) a hőszivattyúk - saját maguk - általában nem tudják átfolyó rendszerben (tehát azonnal) előállítani, így rendszerint szükség van használati melegvíz tartályra. Ezek átmérője 60-75 cm, magassága – űrtartalmuktól függően – 150-240 cm.
A hőszivattyú mind a fűtési, mind az esetleges hűtési szolgáltatását sokkal egyenletesebben és gazdaságosabban tudja teljesíteni, ha még egy puffertartályt is elhelyezünk a rendszerben. Ezek mérete hasonlatos a használati melegvíz tartályokéhoz.
Mindezek elhelyezéséhez egy legalább 2,5 méter hosszúságú és 1,5- 2 méter szélességű szabad területre van szükség a garázs végében, a pincében, vagy a háztartási helyiségben. Lényeges szempont, hogy a hőszivattyú kompresszora, a keringtető szivattyúk, a motoros szelepek működés közben hangot adnak ki magukból, amely zaj zavaró lehet, ha a hőközpontként használt helyiség közvetlenül egy hálószoba mellett helyezkedik el. Ugyanígy nem érdemes a hőszivattyút a tetőtérbe telepíteni, mert a födémen keresztül zavarhatja a lakók nyugalmát.
Kombi tartály
Amennyiben épületünket nem kívánjuk hőszivattyúval hűteni, lehetőség van a puffertartály és a használati melegvíz tartály összevonására, azaz úgynevezett kombi tartály alkalmazására. Ez úgynevezett „tartály a tartályban” rendszer, ahol a nagyobbik tartály felső részében található a használati melegvíz tartály.
A kombi tartály alkalmazásával megtakaríthatunk egy tartálynyi helyet, azonban cserébe kevesebb melegvizet tudunk tárolni, és a puffertartály hőmérsékletét is magasabb hőmérsékleten (legalább 45°C-on) kell tartani, ami felületfűtés esetén nem gazdaságos megoldás.
Csőkígyós puffertartály
Ugyancsak helytakarékos megoldás, ha a használati melegvizet a puffertartályban elhelyezett különleges csőkígyóban, átfolyó rendszerben készítjük el.
Ez nem mond ellent annak, amit e fejezet elején írtunk, hiszen ilyenkor nem a hőszivattyú saját maga állítja elő átfolyó rendszerben a használati melegvizet, hanem egy puffertartály segítségével.
Kompakt hőszivattyú
Ha még ennél is kisebb helyünk áll rendelkezésre, akkor a kompakt hőszivattyúk jöhetnek számításba.
Ezek magukban foglalják a komplett hőszivattyút, a puffertartályt, elkészítik a használati melegvizet – gyakran átfolyó rendszerben – és méretük általában egy 270-300 literes hűtőszekrényével megegyező. Azaz 60 x 60 cm-es alapterületen elférnek, és magasságuk sem több két méternél.
Beltéri levegős hőszivattyú rendszer kialakítása
A beltéri levegős hőszivattyúk elhelyezése sok figyelmet érdemel, hiszen több szempontot kell teljesíteni:
- mind a beszívott, mind a kifújt levegő a lehető legrövidebb és legegyszerűbb vonalvezetésű légcsatornán közlekedjen
- a kifújt levegő ne tudjon visszakeveredni a szívó oldalra
Az optimális megoldás az, ha hőszivattyút a helyiség sarkában helyezzük el, így az egyik falon a beszívó csatornát, a másikon a kifújó csatornát lehet elhelyezni.
Levegős hőszivattyú beltéri elhelyezési sémája felülnézetben... 
...és a megvalósulás kívülről
| 
