A napelemek fajtái:
Alapanyag szerint többféle napelemet különböztetünk meg:
- Monokristályos napelemek: A legkorszerûbb panelek hatásfoka 18%, laboratóriumi körülmények között 25% (az elméleti határ 31%)
- Polikristályos napelemek
- Amorf szilícium napelemek
Kinyerhetõ teljesítmény:
A napelemekbõl kinyerhetõ teljesítmény függ a fény beesési szögétõl, a megvilágítás intenzitásától, és a napelemre csatolt terheléstõl. A fény intenzitását kevéssé tudjuk befolyásolni, míg a másik két paraméter elméletileg kézben tartható.
A napelem beépítése szerint lehet fix vagy napkövetõ jellegû.
A fixen beépített napelem megfelelõ tájolás esetén (déli irány, Magyarországon 35 fokos dõlésszög) reggeltõl estig tud áramot termelni tiszta idõ esetén. Természetesen reggel és este már csak kisebb teljesítményre képes a napelem, mivel fix rögzítés esetén a napsugárzás kis beesési szögben kisebb áramerõsséget tud megtermelni. Ahhoz, hogy egész nap az idõjárás által megengedett maximális teljesítménnyel tudjuk gyûjteni a napenergiát, a nappal folyamán vízszintesen forgatnunk, függõlegesen bólintanunk kell a napelemet úgy, hogy a napsugár beesési szöge a lehetõ legkisebb mértékben térjen el a merõlegestõl. Ehhez plusz elektronikát és mechanikus elemeket kell felhasználnunk, és a telepítési hely megválasztására is nagyobb gondot kell fordítani, továbbá karbantartási költségekre is számítani kell. Ellenben a fix beépítésnél elegendõ a (tervezéskor már jól betájolt) ház tetõszerkezetét felhasználnunk a napelemek tartójának.
Az optimális besugárzásra beforgatott napelem-modul sem fog mindig teljesítményt szolgáltatni, mivel a besugárzás mértéke több okból is változhat, lecsökkenhet (például lemegy a Nap vagy eltakarják a felhõk stb.). Mivel az elektromos fogyasztókat folyamatosan szeretnénk üzemeltetni, viszont a napelem nem tud folyamatosan energiát biztosítani, valamilyen energiatároló puffert kell alkalmaznunk a rendszerben, amivel áthidalhatjuk az alacsonyabb napfény-intenzitású idõszakokat. (puffer=átmeneti energiatároló). Az energia hasznosításának másik útja, amikor invertert alkalmazunk. Az inverter a napelem egyenáramát váltakozó árammá alakítja át, és visszatáplálja a hálózatba. A visszatáplálás természetesen csak a hálózat periódusával szinkronizálva lehetséges és az elektromos mûvek engedélye is szükséges hozzá.
Napelemes rendszerek:
- Hálózatra visszatápláló rendszer
- Sziget üzemû rendszer
Hálózatra visszatápláló rendszer:
- Napelemek + tartó szerkezet
- Szolár kábel
- DC/AC inverter
- Oda-vissza mérõ óra
Lényegében a hálózatra visszatápláló(on-grid) rendszer felépítése:
A napelem modulokat megfelelõen összekapcsolva egy inverterhez kell polaritás helyesen csatlakoztatni, majd a hálózatra kapcsolni! Ennek a rendszernek a legnagyobb elõnye a szigetüzemûvel szemben, hogy nincs szükség akkumulátorokra, melyek nagymértékben megnövelnék a költségeket. A nyári csúcs idõszakban megtermelt többlet energia a hálózatban eltárolható és rossz idõben vagy éjszaka amikor a napelemek nem termelnek vissza vételezhetõ. A szolgáltató egy oda-vissza mérõ órát szerel fel. A termelés fogyasztás megállapítása egy éves szaldó elszámolás során történik.
Sziget üzemû rendszer:
- Napelem(ek) + tartó szerkezet
- Szolár kábel
- Töltésvezérlõ
- Akkumulátor
- Szükség esetén inverter
Sziget üzemû (off-grid) rendszer felépítése:
A sziget üzemû napelemes rendszerek neve onnan ered, hogy önmagukban, önállóan mindentõl függetlenül mûködnek, ellentétben a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekkel, melyek mûködéséhez elengedhetetlen a közüzemi villamos hálózathoz való csatlakozás. Sziget üzemû rendszert abban az esetben érdemes kiépíteni, ha a csatlakozás a hálózatra nem lehetséges, vagy a hálózat kiépítése túl drága lenne. A sziget üzemû rendszer akár 30- 50%-al is drágább lehet, mint egy hálózatra visszatápláló rendszer. 
Az árkülönbség legfõbb oka az akkumulátorok magas ára. Emellett még az invertert a lehetségesen elõfordulható legnagyobb fogyasztásra kell méretezni, míg a hálózatra visszatápláló rendszereknél csupán a telepíteni kívánt napelemes rendszerhez kell megfelelõen az invertert kiválasztani. Az energia megtermelését a napelemek végzik. A megtermelt energia a töltésvezérlõn keresztül az akkumulátorokban tárolódik. Abban az esetben, ha egyenfeszültségû fogyasztókat használunk(led-es világítás, riasztó rendszer) akkor inverterre nincs szükségünk, ilyenkor elég egy jobb töltésvezérlõ elektronika, mely elirányítja rendszerünket, védve a fogyasztókat, önmagát és az akkumulátorokat a káros terhelésektõl, üzemállapotoktól. Ha hagyományos, “konnektorba dugható” fogyasztóink vannak, akkor elõ kell állítanunk nekik a szükséges 230V-os váltakozó feszültséget. Ehhez már szükséges az inverter. Vannak olcsóbb és drágább készülékek. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a felhasználási területeket. Sok villamos készüléknek fontos, hogy valódi szinuszos feszültséget kapjon, mert különben tönkremegy. A nagyon olcsó inverterek jelalakja sokszor egyáltalán nem szinuszos, hanem valamilyen trapéz-, vagy fûrészjel, ami nem minden villamos fogyasztó táplálására alkalmas.
